Az olvasókhoz

A regény végleges változata itt:

www.2262.hu

Ingyenesen letölthető e-könyv!

Az újabb véleményeket is azon az oldalon várjuk.


Az alábbiakban a regény korábbi, kézirat változatához tartozó, spoileres vélemények olvashatóak.

Köszönettel,
A szerző


AZ ALÁBBI KOMMENTEK A CSELEKMÉNY RÉSZLETEIT IS FELFEDHETIK (SPOILEREKET TARTALMAZHATNAK) !!!

Az olvasókhoz” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Köszönöm a könyvet! Zseniális és felemelő volt olvasni. Bár elsőre talán scifinek lehetne gondolni, a részletek csupa-csupa valóságos dolgot írnak le, aminek utána lehet nézni is. 🙂 Számomra az volt döbbenetes, hogy azok a dolgok amikről eddig is tudtam a regény forma miatt gyakorlatilag megelevenedtek, élő értelmet nyertek. Sokan írták a Mennyei Próféciát, de lehetne Ghandi csendes ellenállását is fehozni, és így tovább. Szívből kívánom mindenkinek, hogy éljük meg azt a bolygó szintű emelkedést, amit a könyvben is olvashatunk! Ha lesz folytatás természetesen engem is érdekel! Szeretettel

    Kedvelés

    • Kedves Roland!

      Köszönöm a visszajelzést!

      A 2262 c. könyv az oldalon lévő verzióját átdolgoztam, mert, mint korábban írtam egy kommentben, én sem voltam maradéktalanul elégedett vele. Ez hamarosan (reményeim szerint legkésőbb nyár elején) meg fog jelenni, a többeknek is ígért e-könyv formátumban. És továbbra is ingyenesen elérhető lesz.

      A folytatás kézirata is elkészült már, de előbb ezt kellett rendbe tennem. A célom az, hogy még idén megjelenjen az is.

      Mindenképp jelezni fogom minden olvasónak e-mailben, ha elérhető lesz.

      Kedvelik 1 személy

  2. Tisztelt Író!

    A könyv nagyon tetszett. Köszönöm!
    Sok kérdésem lenne, de az előző válaszokat olvasva nagy részükre úgysem kapok választ 🙂
    Szóval csak egy kérdésem lesz: milyen úton lehet majd értesülést szerezni a folytatásról?

    Kedvelés

  3. Érdekes az időben való ugrálás, ami kicsit sem zavaró. Még sosem próbáltam, de mióta elolvastam a könyvet, gyakran van olyan érzésem, mintha abban (mindig valamelyik másikban) a világban élnék.
    Magával ragadó írás, szinte letehetetlen – bár némelyik fejezet után jó egy-két nap szünet az “ülepedés”-re.
    Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki néha úgy érzi, hogy másik világban él.

    Kedvelés

  4. Köszönet itt is! Azt külön örömmel olvastam, hogy lesz folytatás, én is érzem, hogy több van még ebben a történetben. Szóval ha jön a következő rész, vevő vagyok rá:)
    És ajánlani fogom a barátaimnak!

    Kedvelés

  5. Érdekes volt a regény, bár vegyes érzéseim vannak.
    Az elején nagyon tetszett, de sok helyen az én ízlésemnek túl sok volt a szerelmi rész a IV., V. fejezet körültől számítva. A VII. rész közepéig nekem elég szenvedős volt olvasni. Utána ismét kezdett érdekes lenni. A közepét mintha egy másik ember írta volna.
    De összességében nem volt rossz!

    Az időben utazós részek, amikor puzzledarabként illeszkedtek össze az események, azok nagyon tetszettek! A legtöbb rész valóban össze is állt.
    Azonban kicsit zavaros még mindig az egész történet eleje. Mármint az a rész, ami az idővonal elején történt, illetve pár dolog nem tiszta:

    Ha jól értelmezem, a khitonok alkották az embereket, akik tudattalan rabszolgákként éltek. Miért nem igázták le akkor a bolygót a khitonok?

    Utána a távoli kettős bolygó lakói közvetett módon beavatkoztak az emberek életébe (annak ellenére, hogy nem lett volna szabad), így miattuk öntudatra ébredtek. (A főhős és a lány személyében.) Ha jól értelmezem, amikor a fiú a bolygóra érkezett, először a szfinx előtt állt a madár maszkos fickóval (aki a kék fickó volt?), és valaki (Jezabel?) leszúrta, amíg a madár maszkos egy pillanatra eltűnt. Nem értem, ennek mi értelme volt, mikor pont az a vél, hogy újra és újra reinkarnálódjon, tehát azzal, hogy megölték, semmit nem állítottak meg, semmit nem akadályoztak meg.

    Egyáltalán ki az a kék fickó?

    A lány is itt lépett be a képbe, aki kérlelte a madármaszkost, hogy hozzák vissza a szerelmét, de nem tudták. Ki volt az a kígyószerű fickó, akivel egyezséget kötött a gyerekre? Mire kellett neki a gyerek? Ugyanaz a fickó volt, aki odaadta neki és a fiúnak az arany gömböt, amikor öntudatra ébredtek?

    Az öregember és az idős nő (akik a könyv elején segítettek neki) azok a fiú szülei voltak? Vagy a baráti házaspár voltak, akik felnevelték a fiút, miután a szülei nem tértek vissza? Mi volt az a nyomasztó dolog, amit a baráti házaspár nő tagja úgy érezte, hogy nem fejezett be a Földön töltött idő alatt, ami miatt még mindig visszavágyik?

    Hogy értik azt, hogy a főhős “elsőszülött fia”, amikor a másik bolygón már van neki egy (meg egy lánya is)? És a végére a gyerek tisztázatlan körülmények között megszületik? 2 hónap terhesség után?

    A vége egy kicsit nekem lezáratlan (bár volt a folytatásra utaló hozzászólás), visszatért a fiú és a lány (a gyerekükkel) az anyabolygójukra? És a két öreg? És a srác szülei?

    Örülök hogy közzétettétek a könyvet, a legjobbakat kívánom!

    Kedvelés

    • Kedves Zoli,
      Az elejével egyetértek, ahogy mások is. Még nincs teljesen kész – makacs kicsit, még mindig nem érett meg teljesen. Talán majd jön valaki, mond valamit, és akkor feltehetem rá a pontot.
      A szereplők és a kalandok viszont beleérzősek. Van a regényben elég paradoxon ahhoz, hogy tudományosan ne lehessen megmagyarázni, és bár elmondhatnám, hogy ki kicsoda, miért vannak a rejtett utalások, de ez valakinek segíteni fog, másokat pedig csak összezavar.
      Az idő nem mindenhol telik úgy, ahogy a Földön. A lenti világban például tizenkétszeresen, a kettős bolygónál meg teljesen másképp, így, hogy mikor igázták le a Földet, egészen más értelmet nyer. Az első gyermekük viszont sosem született meg az itteni világban, vagy meghalt: mindig. Erre sok utalás van. A két öregről is kiderül például a végén, hogy kicsodák, egy elejtett félmondatból.
      De ezen kívül is sok olyan dolog van a regényben, ami a legtöbb ember számára – első olvasásnál legalábbis – rejtve marad, mert szándékosan nincs kibontva, vagy csak egy félszavas utalás van rá. Például az egyiptomi történet is ilyen – tudta, hogy Egyiptomnak pontosan annyi nomosza volt, mint amennyi az élet értelme abban a bizonyos regényben?
      Bízom benne, hogy nem hagyott űrt a regény odabent. Vagy ha hagyott is, a kérdések majd szépen lassan megválaszolják magukat, hiszen ez volt a célja: átadni valamit, ami talán életre kel.
      Ígérem, a folytatásból sok minden ki fog derülni, és még jobban össze fogja zavarni az olvasót:)
      Köszönöm az olvasást!

      Kedvelés

  6. Üdv újra!
    Valaki kérdezte, de engem is érdekelne, hogy lesz vagy van folytatás? Amióta olvastam, eszembe jut néha a történet, és úgy visszamennék abba a világba…

    Kedvelés

    • Kedves Péter,
      Köszönöm az érdeklődést. A történet valóban nem ott kezdődik, ahol a regény, és nem is ott ér véget, így a válasz igen, lesz folytatás.
      Ez viszont erősen függ az időtől és egyéb körülményektől – többek között a regény iránti érdeklődéstől is.

      Kedvelés

Hozzászólások lezárva.